Múlt hét óta, ha felteszik nekem azt a kérdést, hogy vagyok, fülig szalad a szám, földöntúli mosoly önt el, minden porcikám él és jólesően bizsereg.
A válaszom pedig az, hogy elmondhatatlanul jól vagyok.
Hogy miért?
Mert már részt vehettem egy gyönyörű helyen a belvárosban egy kis és középvállalkozóknak rendezett találkozón. Jó volt újra személyesen is megölelni a kedves ismerősöket.
A legnagyobb öröm pedig, hogy két különböző, saját rendezvényem időpontjára is pont került, meghirdethetem.
Tudom, a karantén idején sokan megcsinálták a rendezvényeiket online. Dübörögtek ezerrel. Van, aki ingyen adta a szolgáltatását, van, aki csillagászati bevételekről számolt be. Azért megkérdezem, ha valaki egy tevékenységét, ami a megélhetését biztosítja, ingyen adta, utána egyszer csak előáll és azt mondja, mostantól pedig fizessetek ugyanazért? És a magukat állítólag fényesre keresők miért vadásznak minden lehetséges módon, sokszor bántóan erőszakosan kliensekre? Miért kínálják a szolgáltatásukat a végén már akár töredék áron?
Nem vagyunk egyformák. Jó, hogy van ilyen is, olyan is.
Ettől szép a világ, és én ezt tiszteletben tartom.
Nekem a személyes kisugárzás, az áramló energiák, a testi kontaktus, a személyes jelenlét, a mélyen egymásba kapcsolódó tekintetek mind-mind lételemem. Az én szolgáltatásom ezektől is az, ami: olyan Auréliás.
Az első rendezvényem a nyitás után a SZÍNES NŐI TALÁLKOZÓ lesz Óbudán július 9-én.
Itt kint tudunk ülni egy kávéház teraszán, ami zárás után csak a mienk. Nagyszerű társaság szokott összejönni havonta egy alkalommal állandó és új tagokkal. Nagyon büszke vagyok rá, hogy komoly barátságok alakultak nálam, a programjaimon kívül is keresik egymást. Az est folyamán megbeszéljük az általam vitt kérdéseket. Nagyon moderálom, hogy erős pozitív energiákat tegyen mindenki a közösbe, így a végén nagy flow élménnyel tudjanak távozni a hölgyek.
Ez a rendezvény ugyanis csak a hölgyeké.
Tudjuk, ha már akár csak egy férfiember is jelen lenne, megváltozik a dinamika. Elkezdődik a szerepjátszás, a rivalizálás. Így viszont tisztán marad az őszinteség, az együtt sírás, nevetés, meghatódás, szurkolás, empátia.
Vannak “játékszabályok” is.
Nincs politika, nincs negatívkodás, nincs egymás hozzászólásának minősítése és nincs trágár szóhasználat. Elvégre hölgyek vagyunk.
A másik rendezvényem viszont koedukált, ahol nagy örömmel látjuk az urakat is. Hiszen az életvezetési előadás.
A márciusi címe az lett volna: HOGYAN FORDÍTSD JAVADRA A FÉLELMEIDET?
Biztonsági okokból elsők között mondtam le annak idején, amiért nagyon sok hálás köszönetet kaptam. Most viszont eljött végre az idő, amikor pótolni tudom augusztus 1-jén a Rudas Bisztró különtermében. Szeretettel látom azokat, akik már márciusban befizették és az új érdeklődőket úgyszintén. Főleg, hogy a téma aktuálisabb, mint valaha, úgy gondolom. Természetesen az eredeti téma más megközelítésben is tálalva lesz, mint ahogy eredetileg terveztem, hiszen sok minden szembejött velünk az eltelt hónapokban. Külön öröm, hogy a márciusra meghívott vendégemmel, Dr. Vetter Szilviával sikerült egyeztetnem az időpontot és ezen az augusztusi napon is emelni fogja a rendezvény fényét.
Az előadás után, aki akar, ott tud maradni, és egy direkt nekünk összeállított menüből választva, fehér asztal mellett tovább tudunk beszélgetni. Ez már opcionális, de a legtöbben élni szoktak vele.
Az előadáson nincs korlátozott létszám.
A Színes nőit 18 főben kell maximalizálnom. Nagy boldogság, hogy meghirdetés utáni első nap végére 14 hely elkelt.
Hiszem, hogy másnak is legalább ugyanúgy hiányzott a személyes kontaktus, a minőségi idő együtt eltöltése, mint nekem.
És akkor felteszem én is Neked a kérdést: