fbpx Lányom lehetne, ám mégis én fogadom meg az ő tanácsait - Reichardt Aurelia

Lányom lehetne, ám mégis én fogadom meg az ő tanácsait



8 hónapja került be az életembe valaki, akiről épp itt az ideje, hogy leírjam a  tapasztalataimat.

Tehát: van nekem egy brandépítő mesterem. Merthogy én így hívom magamban. Meg nyilvánosan is mások előtt.

Amúgy Borókának, Borónak szólítom. Ő Csábi Boróka, a Te vagy brand alapítója, személyes márkaépítési tanácsadó. 

Hét év kitartó munka után úgy éreztem, kicsit megrekedtem a saját vállalkozásomban. Szerettem volna feljebb lépni.

Férjem volt az, aki megérezte, ide jó lenne egy külső segítség, egy szakember. 

Neki a Linkedln-en ismerőse volt Boróka. Nekem még Linkedln-em sem volt akkor még.

A  férjem látta, hogy Borókának lesz egy Te vagy a brand workshopja. Úgy gondolta, pont ez kell nekem. Átküldte messengeren, hogy nézzem át, van-e kedvem hozzá, aztán ha igen, nosza, irány!

Nagyon tetszett az ajánlat. Alig vártam, hogy milyen lesz.

Hihetetlen, mennyi fontos, hasznos infót kaptunk azon a júliusi napon. Remek hangulatban telt el a nagyon jól felépített workshop.

A végén azt éreztem, szeretnék Borókával privát is dolgozni a brandemen.

Egyeztettünk egy időpontot, ahol aztán két órán keresztül beszélgettünk. Jobbára ő kérdezett, én válaszoltam. Mert Boróka nem dolgozik bárkivel. Kell, hogy lássa a potenciális ügyfélben a hivatása iránti szenvedélyes elköteleződést, a kitartó munka képességét, a szakmai tudást, az önbizalmat. Örömmel nyugtáztam, hogy túljutottam a rostán.

Azóta néhány alkalomtól eltekintve, szinte hetente találkozunk.

Kapok sok házi feladatot, amiket következő találkozásnál átbeszélünk.

Pontosan olyan érzés nekem, amilyen valószínű a hozzám járó mentoráltjaimnak. Jó érzés megtapasztalni a másik oldalt.

Magam is szervezek közösségeket, de legalább olyan jó egy más által szervezett közösséghez tartoznom, annak a szabályait magamra kötelező érvényűnek tartanom.   

A legnagyszerűbb dolgok egyike, hogy a közös munka során átalakult a gondolkodásmódom sok dologban: sokat javultam tárgyalástechnikában, az adok-kapok értelmezésében, a másik szerepébe belegondolásomban. 

Két örökérvényű mondat számomra tőle:

“Mindig adj többet, mint amit elvárnak!”

“Ne csak vess, arass is!”

Boróka segítségével alakítottuk ki a Linkedln oldalamat, amitől én kezdetben idegenkedtem, ám mára már onnan is rendszeresen szerzek ügyfeleket. Ráadásul már néhány barátság kezdemény is elindult ennek a felületnek köszönhetően. 

Ebben persze szintén szerepe volt Borókának, mert elindított egy olyan személyes márkaépítési kihívást, aminek a megoldása közben sokan jobban megismertük egymást, közel kerültünk egymáshoz.

Alig várjuk mindig, mikor teszi fel a következő feladatot.

Novemberre elkészült a weboldalam is, amit hárman alakítottunk ki, egy nagyszerű fejlesztővel együtt. Nagyon hálás vagyok azért az igényességért, amivel Boróka végig felügyelte a folyamatot. 

És megtanított írni!!! Úgy érzem, egyre jobban írok. És mindig az adott felület elvárásainak megfelelően. Persze egyre jobban megtalálva a saját, egyéni hangomat.

Igazán rejtett dolgokat piszkál ki belőlem.

A különböző rendezvényeimen ha tud, ott van. Szívességből készít rólam fotókat, videókat és főleg nagyon figyel. Utána pedig lelkes rajongóként dicsér meg.

A dicséretet nyilvánosságra is hozza. Igazi jó támogató. 

Így, Boróka által talált rám egy zseniális életmód specialista, akivel már hetek óta együtt dolgozom, és szemmel látható eredménye van a küllememen. De erről majd egy külön cikkben írok.

Nagyon szeretem, hogy nem csak a heti két órában foglalkozik velem. Felhívhatom, írhatok neki. Ugyanakkor mégis pontosan képes meghúzni a határokat. Szeretem, ahogy örül az örömeimnek, sikereimnek. Ezek közös sikerek. És buzdít, amikor valami miatt elkeserednék.

Elárulom, korom szerint anyukája lehetnék.

És én mégis nagyon tisztelem őt. 

A tudásáért, a korrektségéért, a pontosságáért, a kedvességéért, az őszinteségéért, a munkabírásáért és azokért, amikről itt írtam.

Igenis van az az eset, amikor egy generációnyi különbséggel is tisztelni tudja az idősebb a fiatalabbat. Én így vagyok Borókával.