Elmesélem, hogyan is született meg az új életvezetési programom.
Megtapasztaltam, valami olyan gyönyörűséget, amit addig korábban nem. És amikor valami ilyen csodálattal, szabadság érzéssel tölti el az embert, azt szeretné megosztani másokkal. Hogy ők is részesüljenek ebben a páratlan élményben. És úgy akartam mindezt, hogy közben magasabb szintre is emeljük az adott élményt. Nincs annál felemelőbb, amikor látod a másik arcán, hogy megérintette a hangulat, és magával viszi az erdő és a beszélgetés tartós élményét.
Van, aki tudja rólam, van, aki nem, február 6-án belevágtam egy életmódváltó-fogyókúra programba. Időszerű volt, mert már a 100 kilót is túlléptem.
A 4. héten szóba jött, hogy nem ártana jó kis oxigéndús levegőn sétálnom. Még jobban tudnám égetni a felesleges zsírt.
Fennakadtak a szemeim, ezt hallva. Hogy én kimenjek, aki még a biciklit is edzőteremben szereti hajtani??? Aki minden percet sajnál elvenni egy jó könyv olvasásától, bekuckózva a lakás valamelyik pontján.
Viszont azt gondoltam, ezúttal kivételesen, a cél érdekében egy próbát megér.
Budapesttől 7 km-re, az agglomerációban, Nagykovácsiban élek. Gyönyörű erdőkkel, mezőkkel, túraútvonalakkal körülvéve. Bevallom, ezt eddig csak információ szintjén tudtam.
Az első alkalmat fél órára terveztem. Duplája lett belőle. Másnap még több. Olyan 70 perc. Aztán 85… Egyre újabb és újabb, szebbnél szebb helyeket fedeztünk fel. Mert persze társam is akadt minden útra. Az az ember, aki az életben is társam októberben 28 éve hivatalosan is.
Legjobban az erdőben szeretünk sétálni. Igazi szenvedély lett belőle, hobbi. A hét hét napjából 4-5 alkalommal útra kelünk.
Épp csak belekezdtünk pár hete az új tevékenységbe, amikor elérkezett a karantén bevezetése. Volt, amikor hétvégére a falunkat is lezárták, idegenek, nem itt lakók nem jöhettek be. Viszont mi, itt lakók, a szabályokat betartva ugyanúgy hódolhattunk kedvtelésünknek. Kincset ért ez a lehetőség.
Életvezetési tanácsadóként,előadóként a hivatásomat korábban bent Budapesten végeztem irodában, ill. rendezvényhelyszíneken. Legyen az privát coaching, előadás, workshop, tematikus találkozók.
Azon a napon, amikor Budapesten is enyhítettek a korlátozásokon, meghirdettem a hetek óta bennem motoszkáló ötletet.
Legyen a természetben járás összekapcsolva az életvezetési tanácsadó tevékenységemmel!
Bejártam, lemértem, kidolgoztam több túraútvonalat.
Ez lett a SÉTÁLJ VELEM! PROGRAM.
Nagykovácsi könnyen megközelíthető akár autóval, akár a Hűvösvölgyi végállomástól a 63-as busszal.
Már azon a hétvégén többen bejelentkeztek.
- Van, aki a fogyókúra lelki hátteréhez szeretne kapaszkodókat,
- van, akit megviselt a karantén összezártsága.
- Olyan is akad, akinek párkapcsolati válsága erősödött fel.
- Más barátoknak vélt emberekben csalódott.
- Karrier útkereséssel is megtalálnak.
- Van, akivel filozófiai kérdéseket beszélünk át.
- Van olyan is, aki egyszerűen a jó levegőre és a társaságomra vágyik.
- Az egyik kliens az erdő elején kijelentette, ha egy tapodtat sem mennénk, már akkor is megérné neki, hogy eljött, a belőlem sugárzó pozitív energia miatt.
Ugye, nem kérdés, miért imádom ezt csinálni?
Adok magamból természetesen energiát, szaktudást, folyamatosan összekapcsolva a természet nyújtotta szépségekkel, azokat akár szimbólumként használva gyakran a beszélgetéshez. Természetesen mind az öt érzékszervet kihasználva. Színek, illatok, hangok, tapintások.
Képzelhetitek, mi mindent tud nyújtani egy ilyen erdő. Még a víz is jobban ízlik ilyen környezetben.
Hihetetlen inspiráló tud lenni egy ilyen séta. Mind a kérdezőnek, mind a válaszadónak.
Ami néha akár történetmesélés is lehet. Volt olyan, aki az én élettapasztalataimra, gondolkodásomra volt kíváncsi. Hogyan váltam azzá, aki vagyok. Neki ez segített, magán átszűrve.
Aki ad, őszintén, szeretettel, nyitottsággal, az kap is. Rengeteget. Hálát, tiszteletet, megbecsülést, tovább ajánlást. És még sorolhatnám.
Örömmel tölt el, hogy legtöbben az első túra után már a következőt is befoglalják.
Egyik kliensemtől a végén kaptam egy ajándék kavicsot, amit végig a kezében szorongatott állítólag az úton, és úgy volt vele, ha úgy érzi, a végén nekem adja.
A kavicson ennyi állt két mackó képével:
JÓ MEGPIHENNI MELLETTED.